Az alapos kivizsgálást követően, ha egy komoly betegség lehetőségét kizártuk, elegendő mindössze néhány életmódbeli változtatást beiktatni, például igyunk sok folyadékot valamint fogyasszunk bélmozgást elősegítő gyümölcs-, zöldség- és gabonaféléket. Eredményes lehet még, ha joghurtba müzlit vagy lenmagot keverünk és néhány napig ezt fogyasztunk. A tévhitekkel ellentétben a hashajtó gyógyszerek huzamosabb ideig tartó szedése nem ajánlott, mivel ezek serkentik a bélizomzat összehúzódását és a szervezet hozzászokik ahhoz, hogy a szerek dolgoznak helyette. Mértékkel ugyan, de hashajtó gyógyteákat ihatunk. A táplálkozáson kívül a rendszeres mozgás is rendkívül fontos. Különösen az olyan gyakorlatokat kell beiktatnunk, amelyek alaposan megmozgatják a has izomzatát.
Komolyabb betegség előjele is lehet a székrekedés, ilyen többek között a pajzsmirigy alulműködése. Abban az esetben, ha a pajzsmirigyhormon-szint alacsony, lelassul az anyagcsere, ezáltal pedig a salakanyag kiválasztása is. Ennél jóval súlyosabb betegség, a vastagbéldaganat egyik tünete is lehet a makacs székrekedés, vagy éppen a hasmenés és a székrekedés váltakozása. A gyanú igazolása vagy kizárása érdekében vastagbéltükrözés szükséges.
A testi okokon kívül meg kell említenünk, hogy a krónikus székletürítési problémák pszichoszomatikus eredetűek is lehetnek. Gondoljunk például a stressz hatására jelentkező hasmenésre, vagy éppen ellenkezőleg, a szorongó, feszült emberek szorulására. Ezek tulajdonképpen olyan pszichoszomatikus betegségek, melyeket a vastagbélirritáció idéz elő. Mindezen tényezőket figyelembe véve, a székrekedés elkerülése érdekében is elsődleges szempont a megelőzés.
